Egy kis bemutatkozás:

     Elég régóta gondolkodom már egy ilyen oldal létrehozásán, működtetésén. A nevemet, személyazonosságomat nem szeretném sem most, sem a jövőben feltárni. Ennek csupán egyetlen oka van, hogy így talán jobban befogadhatóvá válik bárki számára majd mindaz,amit írok. De persze az is közre játszik, hogy majd a későbbiekben nem szeretném, ha 1-1 emléknél bárki beazonosítható lenne a sztori alapján a családom, barátaim vagy kollégáim közül. Hiszen egyikőjüktől sem kértem erre engedélyt!

     Azt azért most leszögezném, hogy nem vagyok sem pszichológus, sem semmiféle szakember, aki az emberi lélek rejtelmeivel foglalkozna. Egy teljesen átlagos, dolgozó fiatal Nő vagyok, aki már sok olyan dolgot átélt, amit a Vele egykorúak nem (sok esetben még az idősebbek sem) ! Őszintén, szókimondóan -és előre is bocsánat, de - időnként káromkodva fogom leírni az adott témákban a csak és kizárólag SAJÁT VÉLEMÉNYEM és érzéseim! Szeretném elmesélni azokat az élethelyzeteket mindenkinek, akit érdekel, amiket éppen átélek vagy amikre éppen visszagondolok. Le fogom írni, miként éltem meg őket, hogy tudtam túllépni rajta, ha kellett. Lesznek itt pozitív és negatív példák is szép számmal. Hiszen én is csak ember vagyok. Hibázok, bántok meg másokat, veszítek el embereket. De mindenből lehet tanulni, még ha sokszor fáj is. Meg szeretném osztani a gondolataimat, pro és kontra érveimet 1-1 témával kapcsolatban és nagyon szívesen várom a kommenteket is hozzájuk.

       Célom ezzel az egésszel egyfajta terápia saját magamnak is, hiszen lényegében naplószerűség is lesz ez a kis oldal idővel. Illetve szeretném, ha esetleg segíteni is tudnék azoknak, akik olvasni fogják majd a gondolataimat. Nem kell, hogy mindig egyetértsen bárki is az én szavaimmal, de ha el tud rajtuk gondolkodni, erőt tud meríteni belőle, vagy rájön, hogy Ő is hasonló helyzetben van éppen néha, és pont azt szeretné vagy nem szeretné tenni, amit én tettem /teszek, akkor azt hiszem : már megérte! De szerintem az esetek nagy részében azonosulni is lehet majd az adott szituációkkal, csak a reakcióink, gondolataink lesznek eltérőek. Hiszen mindenkinek van családja, ahol bármekkora is a szeretet, vannak konfliktusok. Mindenki volt már szerelmes és talán most is éppen szeret valakit. Mindenki követett el hibákat a múltban, amiket már megbánt és legszívesebben visszacsinálná a dolgokat. Mindenki veszített már el számára fontos Embert, és most hangsúlyozom, nem csak a halál tud elválasztani embereket egymástól! (Erről majd kicsit később mindenképpen írni fogok!) Mindenkinek voltak vagy éppen vannak önértékelési problémái. És ami az egyik legszebb ebben az Életben, hogy MINDENKI fel tud állni a legnagyobb gödörből is! Tudom, hiszen fiatal korom ellenére már rengeteg olyan élethelyzetben találtam magam, amit tényleg nagyon kevesen kell, hogy átéljenek. Felálltam már olyan mély lelkigödörből is, amihez szükség volt szakszerű segítségre is. Erről is fogok majd később a blogban részletesebben is írni. De minden megprbáltatás ellenére igyekszem teljesen hétköznapi életet élni. Lehet, hogy nem hétköznapi gondolatokkal, érzésekkel .... ;) Az Élet sokszor nehéz, sőt kegyetlen is tud lenni. De valahogy mégis tele van apró és nagyobb csodákkal, csak élveznünk kell őket! (Erről is írok majd többször, az biztos) 

     Kívánom, hogy Te, aki olvasod ezeket a sorokat és a blog bejegyzéseket, leld meg benne, amire szükséged van. Ha kell: vigaszt, ha kell: erőt, ha kell: pozitív példát, ha kell: azt az érzést, hogy nem vagy egyedül, mert más is átélte már, amit Te!

                        Szeretettel: a "Lélekemelő saját szavak" írója